Életünk és a táplálkozás

„Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk.” Az emberi szervezet a munkavégzéshez, valamint élettani funkcióinak ellátásához energiát igényel, akárcsak egy autó, amely csak megfelelő üzemanyaggal működik optimálisan. Az étel mint üzemanyag biztosítja az energiát a szervezet számára. Életfunkciók: légzés, szívműködés, emésztés, idegműködés, alapanyagcsere, a sejtek megújulási folyamata és különböző biokémiai reakciók.  A szervezet a legtöbb energiát – a napi kalóriaszükséglet 60-70%-át - az anyagcserére fordítja. Minden erőteljes fizikai munka vagy testmozgás további energiát igényel. Az egészséges diéta működési elvének megértéséhez elengedhetetlen az alapanyagcsere fogalmának ismerete.

Alapanyagcserének (BMR=Basal Metabolic Rate) a napi minimális energiaszükségletet nevezik. Ez az az energiamennyiség, melyet a szervezet minimálisan felhasznál naponta az életfunkciók fenntartásához nyugalmi állapotban. Nem tartalmazza viszont a szellemi és fizikai tevékenységekhez szükséges energiát.

Ha valaki túl gyorsan akar lefogyni, és az alapanyagcseréjénél is kevesebb energiát visz be, szervezete védekezni kezd, „éhező üzemmódra” vált. Ha koplalás miatt nem kapja meg a szükséges tápanyagokat, lelassítja az anyagcserét, minden energiát a létfontosságú szervek működésének fenntartására fordít. A fogyás beindul ugyan, de a szervezet nemcsak az elraktározott zsírt fogja üzemanyagként elégetni, hanem az izomzatot is felhasználja, ami tovább lassítja az anyagcserét. Ha hosszú ideig túl keveset eszünk, nemcsak az alapanyagcserénk sérül, hanem nagy izomtömeget is veszíthetünk.

Az alapanyagcserét több tényező befolyásolja, pl. kor, nem, zsírmentes testtömeg, magasság, fizikai aktivitás, edzési szokások, testhőmérséklet (lázas állapot), alvás, hormonális változások.

A férfiak alapanyagcseréje általában 1400, a nőké 1050-1200 kcal.

Napi energiaszükséglet

A teljes napi energiaszükséglet a nyugalmi alapanyagcseréhez szükséges energiából, valamin a mozgáshoz és munkához szükséges energiából tevődik össze. Energiaigény szempontjából két ember között is nagy különbségek lehetnek. Egy 190 cm magas, nehéz munkát végző férfi energiaigénye például két és félszerese a könnyű munkát végző, 150 cm magas gépírónőének.

Az emberi szervezet sokszázezer éven keresztül megszokta a fizikai tevékenységet, az állandó jövés-menést, gyaloglást és a jelentős erőkifejtéssel járó munkavégzést. A civilizáció számos változást hozott magával. Gyaloglás vagy kerékpározás helyett autóval közlekedünk, a fizikai munka egyre inkább háttérbe szorul. Az emberek többsége ugyanakkor a kevesebb mozgás révén csökkenő energiaigényt figyelmen kívül hagyva közel ugyanannyi táplálékot fogyaszt. Statisztikai adatok szerint egy átlag magyar állampolgár energiafelvétele 3200 kcal körül mozog (csecsemőket és időseket is beleértve).  Ezzel szemben valós átlagos energiaigényünk 2200-2400 kcal, tehát naponta kb. 800 - 1 000 kcal energiatöbbletet veszünk magunkhoz.
Az egészséges, dinamikus egyensúlyt a bevitt energia tartja fent, amelynek egyenlőnek kell lennie az energialeadással.

Fogyókúrák esetén, ha a kiszámolt energiaszükségletnél 500 kilokalóriával kevesebb energiatartalmú ételmennyiséget fogyasztunk naponta, hetente átlagosan 0,5 kg-os testsúlycsökkenést érhetünk el. Ha napi 1000 kilokalóriával fogyasztunk kevesebbet, akkor heti 1 kg a testsúlycsökkenés. Keresse ki a táblázatból napi kalóriaszükségletét!

Ha fogyni szeretne, vonjon le a talált értékből 500 - 1000 kilokalóriát!  (Forrás: a Magyar Nemzeti Szívalapitvány Jó szívvel az egészségért honlapja. www.mnsza.hu)