9 pont az elhízásról

1

Az elhízottak száma megháromszorozódott az elmúlt két évtizedben. 2010-re 150 millió felnőtt (a népesség 20%-a) és 15 millió gyermek (a népesség 10 %-a) elhízott lesz Európában. Bár jelentős különbségek vannak az egyes országok között és azokon belül, továbbá a nemek és társadalmi csoportok között, összességében mindenütt növekszik az elhízottak aránya.

2

Az elhízottság a leggyakoribb gyermekkori kórkép Európában. Jelenleg a gyermekek 20 %-a túlsúlyos és ezek egyharmada elhízott. 2010-re minden tizedik gyermek elhízott lesz. Számukra megnő a kettes típusú cukorbetegség, a magasvérnyomás és az alvászavarok kockázata. Felnőve nagy eséllyel kövérek maradhatnak, és súlyos betegségek fenyegetik majd őket. Az Egyesült Királyság Egészségügyi Minisztériuma 2050-re a férfiak várható élettartamának öt évvel való csökkenését jósolja, ha a jelenlegi elhízási trend nem változik meg.

3

Az elhízottság oka az emberek többlet étel fogyasztása a fizikai aktivitással elégetett energiához képest. A kövér emberek fokozottan ki vannak téve a kettes típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a stroke, az epekövesség, egyes rákbetegségek és pszichoszociális betegségek kockázatának. A testtömegindex (BMI) a kg-ban kifejezett testsúly elosztva a méterben kifejezett magasság négyzetével, értéke 18.5 és 24.9 között normális. 25 feletti testtömegindex túlsúlyt jelent, 30 feletti testtömegindex elhízottságot. Európában az elhízottság évente 1 millió haláleset okozója.

4

Az elhízottság okozta társadalmi költségek óriásiak. Európában az egészségügyi kiadások 6% írható az elhízottság rovására. Ezen felüliek az indirekt költségek, mint az elvesztett életévek, a kiesett termelékenység miatt többlet kiadások, melyek a direkt költségek két-háromszorosát is jelenthetik. Felmérések szerint a kövér emberek többet hiányoznak betegség miatt a munkából.

5

Európa legtöbb országában az elhízás gyakoribb a társadalmilag elmaradottabb csoportok körében, azaz az alacsony jövedelműek és műveltségűek, az ellátáshoz nehezen hozzáférők között. Az elhízás egyenlőtlenségeket tükröz. A hátrányos helyzetű egyének különböző társadalmi, pénzügyi és strukturális szorítások közepette nehezebben tudják étrendjüket egészségesen alakítani és a megfelelő fizikai aktivitásra ügyelni. A tápanyagokban gazdag gyümölcs és zöldség jóval többe kerül, mint az ugyanannyi energiát tartalmazó más ételek. Az alacsony jövedelműek korlátozottabban férnek hozzá a sport és rekreációs létesítményekhez.

6

Az elhízás járványának okai összetettek. "Obezogén", azaz elhízást elősegítő környezetnek hívjuk a modern társadalom adottságait: a városok növekvő lakossága, az autóval közlekedés, az ülő munkavégzés, a számítógépek használata, a feldolgozott élelmiszerek bővülő fogyasztása elősegíti az elhízás kialakulását. Európa lakosságának kétharmada városokban él, ezért nem méltányos csak az egyéneket okolni a túlsúlyosságért.

7

Az emberek étkezési szokásai megváltoztak az elmúlt évtizedekben. Egy nőnek átlagosan 2000, míg egy férfinak átlagosan 2500 kalóriára van szüksége naponta. 2015-re egy emberre 3000 kalória fog jutni. Ezzel egyidejűleg az élelmiszerek ára 1960 óta mintegy 60%-kal csökkent. 1960-ban egy európai ember évente 5 kg cukrot fogyasztott el, jelenleg kb. 50 kg-ot. Ugyanakkor az emberek nem fogyasztanak elég gyümölcsöt és zöldséget.

8

A felnőttek kétharmada fizikailag nem aktív eléggé. A felnőtteknek minden nap 30 perc, a gyermekeknek 60 perc mozgás lenne ajánlott. Az autóval megtett utaknak fele 5 km-nél rövidebb, ezt a távolságot kerékpárral 15-20 perc, gyaloglással 30-50 perc alatt meg lehetne tenni. A rendszeres fizikai aktivitás egy ember élettartamát 3-5 évvel is megnövelheti.

9

Az elhízás járványának leküzdése összetett: csökkenteni kell a zsír és cukor fogyasztását és növelni a gyümölcs és zöldség bevitelét; a fizikai aktivitást növelni szükséges. Az egészséges élelmiszereket könnyebben hozzáférhetővé kel tenni. Az energia-dús élelmiszereket nem szabad reklámozni, hozzáférésüket korlátozni kell és olyan új termékekkel kell helyettesíteni melyek tápanyag összetétele jobb minőségű. A mindennapi élet részévé kell tenni a fizikai aktivitást. Alapvető, hogy mindebben a társadalom valamennyi rétege részt vegyen. Az emberek viselkedésének megváltoztatása a magánszektor aktív támogatását igényli az élelmiszertermelőktől a szupermarketekig, az állami szektor és a helyi önkormányzatok közreműködésével. A média fontos szerepet tölt be az egészséges életmód terjesztésében. Az egészséges étkezés és az aktív testmozgás nemcsak az egészségre, hanem a gazdaságra és a fejlődésre is igen előnyös.